Tündérmese

...::Do you believe in mermaids?::...

Gyermekkori álmaink,képzelgéseink ébrednek fel,próbálunk kutatni a memória egyszerre tág és szűk mezsgyéin.Elfeledett unikornisok,manók,boszorkányok,szellemek,tündérek földjére kerülünk,egykori teremtett mesevilágunk azóta kihalt mezejére.
Igen,kihalt.A társadalom,a környezet kiöli belőlünk képzeletünket...vagy mégsem?Feltett kezekkel kapadozunk,hogy nekem van FANTÁZIÁM!Aztán,gondoljunk bele,mit is nevezünk annak?!Mások szellemi termékeit..az,hogy beleképzeljük magunkat a fantasy-filmek,népmesék,modern Disney-mesék vagy éppen egy anime világába,ez nem a mi fantáziánk szülötte.Része lett,nem vitás.Nélkülük azonban semmit sem tudunk magunk elé képzelni,ez már egy számunkra előre legyártott,készen talált fantasy,akár egy McDonalds-hambi.Teljesen káosz vesz rajtunk erőt,ha akárcsak egy új,eddig nem létező nevet kell kitalálni,nemhogy elképzelni egy egész világot.Így kényelmes(bár romboló)megoldás élni tovább kiüresedett,álmoktól lassan mentes életünket,fel-fel viilanyozva olykor a modern mesék élményével.
S ebben a megkomponált dreamworldben elvesztjük a realitás képességét,hinni kezdünk teljesen logikátlan,reménytelen helyzetekben,mondván "Az álom egyszer majd valóra vál"Ezáltal megmenekülünk a fojtogató,nihil-tartalmú való élet atrocitásaitól.