Többször azt olvashatjuk a Bibliában, hogy Isten megpróbálja a gyermekeit.
Az Úrnak fenyítését fiam, ne utáld meg, se meg ne und az Ő dorgálását- Péld3,11
És elfeledkeztetek-e az intésről, amely nektek mint fiaknak szól:Fiam, ne vesd meg az Úrnak fenyítését, se meg ne lankadj, ha Ő dorgál téged. Zsid 12,5
És valóban. Amikor valaki még csecsemő a hitben, nem biztos, hogy gyakran találkozik a próbával, mert lehet nem tudna megállani benne, nem ismerné fel, hogy az ő érdekében van. Utána viszont az Úr meg fog próbálni, hogy ezzel is a hitünket munkálja. Elég valószínű, hogy nem lesz ínyünkre a dolog, és azt kiáltjuk, jaj Uram miért és miért pont most? Még jó, hogy Istent nem lehet ilyen nyafogásokkal befolyásolni, Ő tudja, hogy épp most lesz nekünk a legjobb módszer ez, mert fáj, mert tisztít, mert megtérésre szomorít meg, mert csiszolja a jellemünket, jó szőlőművesként levágja a nem termő ágakat. Hogy sokkal termőbb ágaink legyenek, és a meglevők is új erőre kapjanak. Hogy buzgóbbak legyünk, és felgerjesszük az első szeretetet magunkban. Hogy alázzuk meg magunkat, és menjünk Isten jelenlétébe és hívjuk segítségül a Nevét. Hogy szüntelen imádkozzunk és ne resteljünk meg. Derek Prince mondta, hogy a nemesérceket mindig is tűzben kell edzeni, más nem képes ezt a munkát elvégezni rajtuk. Adjunk hálát Istennek, hogy Ő munkálkodik az életünkben, és ha megsebesítene is, bekötözi a sebeinket.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése